Samnis

Áttekintés

A samnis a Rómában dokumentált legkorábbi nevesített gladiátortípus. Nevét a Kr. e. 4. század végi samnita háborúk (Kr. e. 343–290) során zsákmányolt ellenséges fegyverzetről kapta: a győzelem után a campaniai lakomai harcosokat (és onnan átvéve a római játékok résztvevőit) ebbe az „idegen" felszerelésbe öltöztették — a legyőzött nép szimbolikus megalázásaként.

A típus a Kr. e. 4. század végétől a Kr. e. 1. század végéig adatolható. Az Augustus-korra (Kr. e. 27 — Kr. u. 14) eltűnik az aréna terminológiájából: a samnium-i nép addigra teljesen integrálódik Itáliába, és a neve elveszíti „ellenséges" jelentését. A típus elemei (nagy pajzs, taréjos sisak, egy lábvédő) átöröklődnek a murmillo, kisebb mértékben a hoplomachus és más császárkori típusokba.

Korhűség és a mi bemutatóink

A Collegium Gladiatorium bemutatói az Augustus utáni Kr. u. 1–2. század (kb. Kr. u. 14–200) rendezvényeit idézik fel. A samnis ekkorra:

• Aktív aréna-kategóriaként már nem létezik — az Augustus-korban tűnik el, így bemutatóink időszakának kezdetén sem szerepel. Quintilianus (Institutio Oratoria VI.3.61) már a Kr. u. 1. század végén is régies, idézetszerű kifejezésként használja.
• Fegyverzeti elemei a murmillo és hoplomachus típusokban élnek tovább — a mi 1–2. századi periódusunkban ezek hordozzák a samnis örökségét.
• A típusnév csak irodalmi és epigráfiai emlékként ismert.

Ezért a samnis nem szerepel bemutatóinkban — a típus a mi időszakunk kezdete (Augustus halála) előtt eltűnik. Karaktertörténetben hivatkozható (pl. „a harcos távoli őse vagy mestere még samnis-ként harcolt"), de aréna-jelenetben nem szerepeltetjük.

Képek

A bemutatott freskók valódi samnita / lucan harcosokat ábrázolnak, nem aréna-gladiátorokat — viszont éppen a samnis gladiátortípus fegyverzetének közvetlen ikonográfiai modelljei. A típus saját, gladiátorként azonosítható ókori ábrázolása nem maradt fenn.

Fegyverzet

• Scutum — nagy, ívelt, ovális vagy téglalap alakú pajzs, középen masszív fém-umbo-val.
• Gladius — rövid, egyenes pengéjű kard (a korai időszakban valószínűleg szélesebb italikus penge).
• Galea — magas, taréjos sisak, gyakran tollforgóval. Livius (cristae versicolores) színes tollakról is beszámol.
• Manica — egy karvédő, jellemzően a kardforgató jobb karon.
• Ocrea — egyetlen lábvédő, jellemzően a bal (előrelépő) lábon.
• Subligaculum (ágyékkötő) és balteus (széles bőröv).

A samnis fegyverzete régészetileg jól dokumentált a Kr. e. 4. századi samnium-i és lucan sírleletek alapján (Paestum, Pontecagnano-Faiano, Capua környéke).

Tipikus ellenfél

A korai időszakban (Kr. e. 3–2. sz.) a samnis gyakran állt szemben gallus vagy thrax típussal — ezek mind „idegen", legyőzött népek szimbolikus arénai megjelenítései. Cicero (De Oratore III.86) a samnist és a thraxot együtt említi. A Kr. e. 1. század közepétől samnis–murmillo párosítások is feltűnnek.

Az ókori források

• Livius, Ab Urbe Condita IX.40.17 — locus classicus: a Kr. e. 308-as római győzelem után a campániaiak a zsákmányolt samnita fegyverzetbe öltöztették lakomai harcosaikat: Samnitium nomine compellaverunt.
• Strabón, V.4.13 — campaniai lakomai gladiátorjátékok.
• Athenaiosz, Deipnosophistai IV.153f — Nicolaus Damascenusra és Silenusra hivatkozva campaniai lakomai küzdelmek.
• Lucilius (Kr. e. 2. sz.), Nonius által megőrzött töredékekben — a legkorábbi latin irodalmi említés Samnites gladiátorokról.
• Cicero: De Oratore III.86, Pro Sestio 134, Ad Quintum Fratrem II.6 — a típus mint élő kategória a köztársaság végén.
• Horatius, Epistulae II.2.98 — Samnitum… spectacula.
• Festus / Paulus ex Festo, De Verborum Significatu, samnites címszó — fegyverzet és típus magyarázata.
• Quintilianus, Institutio Oratoria VI.3.61 — már a Kr. u. 1. század végén régies, idézetszerű kifejezésként hivatkozik a típusra. Ez a legfontosabb kortárs visszaigazolás arra, hogy a Flavius-kor idejére a típus aktív aréna-kategóriaként már nem létezett.
• Suetonius, Caligula 35 — Caligula személyesen vívott samnis felszerelésben (anakronisztikus, dramatizáló kontextus).

Régészeti és képi források

• Paestumi sírfreskók (Kr. e. 4. sz.) — sírkamrák falfestményei samnita / lucan harcosokkal.
• Nolai sírfríz (Kr. e. 4. sz., Nápoly Régészeti Múzeum, lelt. 9363) — visszatérő samnita harcosok jelenete.
• Etruriai és campaniai bronzleletek — díszes samnis sisakok és pajzsmaradványok (Capua, Pontecagnano-Faiano).
• A samnis gladiátortípus közvetlen ikonográfiája a köztársaság-kori szakaszból rosszul adatolt — a császárkori mozaikok és reliefek már a megújult típusneveket (murmillo, hoplomachus) használják.

Vitatott elemek

• A samnis → murmillo átnevezés pontos folyamata és időrendje — egyes szerzők inkább a hoplomachus előfutárának tekintik.
• A típus eltűnésének dátuma: Augustus-kor vagy korai Julius–Claudius-kor.
• Vajon a samnis ténylegesen rögzített kategória volt-e, vagy csak gyűjtőnév a köztársaság-kori nehéz fegyverzetű harcosokra.
• A sisaktípus pontos formája — italo-attic, montefortino vagy samnita-italikus — valószínűleg korszakonként változott.